Hogyan csúszik az egyedi gépgyártás hosszas fejlesztgetésbe?

Anatómia (…avagy egy kis moralizálás): Hogyan csúszik az egyedi gépgyártás hosszas fejlesztgetésbe?

Gyakran azzal kezdődik, hogy az előre meghatározott műszaki tartalomra készült berendezésről utólag kiderül, hogy mégsem tud valamit. Talán mert az eredeti követelmények sem voltak jók, vagy mert senki sem láthatott mindent előre. És ezzel eddig nincs is baj… hiszen egyedi, mindenki számára új dolog születik. Nem lehet mindent előre leírni…

A gond ott kezdődik, amikor a fenti felismerés kezelése egyoldalú vevői követeléssé válik. Sajnos gyakori reakció egy ilyen helyzetben, amikor az átvétel feltételévé teszik a módosítást, persze az eredeti megállapodás terhére. Jelszó: addig nem vesszük át, míg olyan nem lesz!

…és mivel nem volt minden előre leírva, innentől a hiányosság máris a szállító hibája lett!

A szállító persze szeretné óvni a partnerséget és átalakítja. Aztán jönnek az újabb ötletek, hiszen lehetne még jobb… és még… és elnyúlik az átadás a végtelenbe. Ami egy bizonyos szállításnak indult, az fejlesztgetéssé alakult…

.. és míg az egyik csak kap, a másik csak ad. Nem pont ez a hosszú kapcsolat alapja!

Vélemény, hozzászólás?